Németországban 2016 is a menekültválságról szólt
Németországban 2016-ban is a menekültválság volt az első számú belpolitikai téma, a legfontosabb belpolitikai fejlemény pedig az iszlamista terrorizmus megjelenése és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű parlamenten (Bundestag) kívüli jobboldali párt megerősödése.
Németországban 2016 a menekültválsággal összefüggő megrázkódtatással kezdődött, és egy még nagyobb, ugyancsak a menekültválsággal kapcsolatos sokkal ér véget; az első megrázkódtatást a szilveszter éjjel Kölnben és több más nagyvárosban nők ellen tömegesen elkövetett szexuális zaklatások okozták, a legutóbbi sokkhatást pedig a december 19-én Berlinben egy karácsonyi vásáron elkövetett iszlamista terrormerénylet váltotta ki.
A szilveszteri támadásokat túlnyomórészt észak-afrikai férfiak követték el, akik menedékkérőként érkeztek az országba, éppen úgy, mint a berlini merénylet szintén észak-afrikai - tunéziai - feltételezett elkövetője. Ez a körülmény is mutatja, hogy 2016-ban megváltozott a menekültválság szerkezete, a legfőbb kérdés már nem a menedéket kereső emberek elhelyezése, hanem az, hogy miként lehet beilleszteni őket a német társadalomba, hogyan kell fellépni a soraikban érkezett bűnözőkkel szemben és miként lehet gondoskodni az elutasított menedékkérők távozásáról.
Tavaly 890 ezer menedékkérőt regisztráltak Németországban, és tömeges - a 2015 karácsonyán bevezetett új regisztrációs rendszer révén már kevésbé ellenőrizetlen - beáramlásuk 2016 elején is folytatódott. A balkáni migrációs útvonal februári lezárásával, illetve a márciusi EU-Törökország megállapodással viszont nagymértékben csillapodott a menekülthullám, az érkezők napi átlagos száma a tavaly őszi napi 10 ezer körüli szintről az 500 körüli szintre süllyedt, és stabilizálódott. Az érkezők elhelyezése, ellátása pedig a menekültügyi rendszer fejlesztése révén már nem számottevő gond, és őszre a menedékjogi kérelmeket elbíráló hatóságnál feltorlódott mintegy félmilliós ügyhátralék is csökkenésnek indult.
A menekültügy 2016-ban gazdasági-pénzügyi értelemben sem jelentett súlyos terhet és nem okozott munkaerőpiaci feszültséget, ezt jelzi, hogy az államháztartás ismét többlettel zár, a munkaerőpiaci pályafutásukat többnyire állástalanként kezdő menekültek megjelenésének ellenére a munkanélküliség tovább csökkent, és a foglalkoztatottság újabb történelmi csúcsra emelkedett.
Azonban a menekültkérdés az idén is meghatározta a társadalmi-politikai vitákat. A kormányzó jobboldali CDU/CSU pártszövetségben az év végére sem sikerült rendezni az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette CSU vitáját a befogadható menekültek 200 ezer fős felső határa körül, amelynek bevezetését a CSU sürgeti, Angela Merkel pedig elveti.
A CDU/CSU a legtöbb kérdésben egyetért, és javaslatukra egy sor szigorítást sikerült is bevezetni, például az új integrációs törvénnyel megteremtették a menekültek "röghöz kötésének" - lakóhely-változtatási tilalmának - lehetőségét, ami a párhuzamos társadalmak kialakulásához vezető gettóképződés megelőzését szolgálja. Viszont a jobbközép pártszövetség több kezdeményezése a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD), illetve az ellenzéki Zöldek és a Baloldal ellenállása miatt elbukott, például nem sorolták a biztonságos származási országok közé Tunéziát és a Maghreb-térség többi országát - aminek révén gyorsítani lehetne a térségből származó menedékkérők ügyeinek elbírását -, nem állítottak fel tranzitzónákat a bizonytalan személyazonosságú menedékkérők kiszűrésére, és elakadt a kitoloncolási szabályok átalakításának ügye.
A jogosulatlan menedékkérők távozása a következő időszak vezető témája lesz, mert számuk az előrejelzések szerint jövőre eléri a félmilliót. A karácsony előtti berlini merénylet hatására pedig várhatóan gyengül az SPD és a parlamenti ellenzék ellenállása, így rövidesen dönthetnek a kitoloncolási szabályok szigorításáról, és a hatóságok valószínűleg jóval keményebben lépnek majd fel az elutasított, illetve a bizonytalan személyazonosságú menedékkérőkkel szemben.
Angela Merkel politikája 2016-ban a szavak szintjén is változott: a kancellár szakított a "Wir schaffen das!" (Sikerülni fog, megoldjuk!) jelszóval és nyilvánosan elismerte, hogy az utóbbi évek mulasztásai hozzájárultak a válsághoz. Személyes népszerűsége és a CDU/CSU országos választói támogatottsága stabilizálódott, majd az év vége felé emelkedni kezdett. A berlini merénylet hatására viszont megfordulhat a trend, a felmérésekben újrakezdődhet a lejtmenet, amely különösen a szilveszteri szexuális támadások utáni hetekben volt látványos.
A válság nagy nyertese az idén is a CDU/CSU-tól jobbra álló AfD, a globalizáció-, euró-, elit-, bevándorlás- és iszlámellenes párt 2016-ban előlépett a harmadik számú politikai erővé, a szeptemberi mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választáson még a CDU-t is megelőzte.
Az év másik meghatározó fejleménye az iszlamista terror megjelenése. A hatóságok mindhárom nagyobb szabású merényletet (Würzburg, Ansbach, Berlin) menedékkérők terhére róják. A terrorveszély nem csökken, és minden újabb támadás felszíthatja a menekültügy körüli vitákat, és tovább erősítheti az AfD-t. A német belpolitika így kiszámíthatatlanná válhat 2017-ben, a Bundestag-választás évében.
